Helyi iparűzési adó

Mi az az iparűzési adó?

Az iparűzési adó olyan adó, amelyet a vállalkozók fizetnek a székhely, telephely szerint illetékes önkormányzat felé. Ha a vállalkozó székhellyel vagy telephellyel rendelkezik az adott önkormányzat illetékességi területén, akkor iparűzési tevékenységet végez ott, és az adóalanyává válik az adott területen, függetlenül attól, hogy a tevékenységet részben vagy egészben máshol folytatja.

Mekkora az iparűzési adó mértéke?

Az iparűzési adó mértéke általánosságban maximum 2%, azonban 2022-ben még érvényesíthető volt KKV kedvezmény, ezért maximum 1% volt.

Az adómértéke önkormányzatonként eltérő, a megállapítása a saját hatáskörükbe tartozik ezért érdemes mindig illetékességi területenként vizsgálni a pontos százalékot. Előfordulhat, hogy egy adott településen kedvezőbb az iparűzési adó mértéke, vagy vezettek be adómentes bevételi határ, illetve iparűzési adómentes települések is akadnak.

Ezen a linken tudod ellenőrizni a leggyorsabban, hogy a te Önkormányzatodnál milyen szabályozás van érvényben jelenleg:

https://hakka.allamkincstar.gov.hu/

Kérlek vedd figyelembe, hogy ez a honlap csak tájékozódási célt szolgál, teljes bizonyossággal meggyőződni telefonon, vagy e-mailben érdemes az adott településen hivatalánál.

Jó tudni! Budapesten 1.500.000 Forintig adómentes az adóalap, tehát akinek nem éri el az adóalapja ezt az összeget mentesül az iparűzési adó fizetési kötelezettség alól.

Mit jelent az adóalap?

Főszabály szerint, ami nem változott 2023-ban sem, az alábbi módon határozzuk meg: az árbevétel és az anyagjellegű költségek különbözetéből számítódik ki. Adózási módtól függetlenül ezt mindenki alkalmazhatja. Azok az egyéni vállalkozók is, akik nem számolnak el tételesen a költségeikkel.

Az így kapott adóalapot szorozzuk meg a székhelyünk/telephelyünkön érvényben lévő iparűzési adó mértékével.

Változások 2023-tól az iparűzési adóban

2023-tól bevezetésre került az egyszerűsített (sávos) adóalap megállapítása, aminek választásáról a 2022-es bevallásban kellett nyilatkozni, és az adóelőlegek mellett 2023-ban és 2024-ben fizetendő.

Ha egy vállalkozó bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (csak kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónál 120 millió forintot), akkor kisvállalkozónak minősül és élhet ezzel a kedvezőbb, tételes számítási móddal. Függetlenül a vállalkozási formától és az adózási módtól, így egyéni vállalkozók és cégek is élhetnek az egyszerűsített iparűzési adóalap számítással, ha megfelelnek a bevételi korlátoknak.

A sávos adóalap számítását az iparűzési adóbevallásban kell választani.

Aki idén indította a vállalkozást, a 2023-as évre vonatkozó iparűzési adóbevallásában jelezheti, hogy az idei évre az egyszerűsített iparűzési adót választja, ennek a határideje jövőre esedékes: 2024.05.31

Hogy jönnek ki ezek az összegek?

Ha a bevétel 0 és 12 millió forint között van, akkor az adóalap 2.500.000 ft, és a maximum 2%-os az iparűzési adó mértékkel számolva az adó 50.000 Ft, mert: 2.500.000*2%=50.000.

Ha 12 és 18 millió Ft között van a bevétel, akkor az adóalap: 6.000.000 Ft, aminek a 2%-a 120.000 Ft.

Ha 18 és 25 millió Ft között van a bevétel, akkor az adóalap: 8.500.000 Ft, ennek a 2%-a 170.000 Ft.

Egész évben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó bevétele 18 és 120 millió Ft között van, akkor az adóalap szintén a 8.500.000 Ft-os sávban marad, így a tételes adómérték számukra is lehet, 170.000 Ft.

Adóelőleget évente csak egyszer kell fizetni, ha a választott bevételi sávban marad a vállalkozás.

Mi történik, ha meghaladom a sávos bevételt?

Be kell adni iparűzési adóbevallást, tehát nem kerül automatikus átsorolásra, vagy kiegészítésre a sáv. Ebben az esetben az adóalapot a főszabály szerint kell megállapítani az adott és az azt követő évre.

Mi történik, ha a tervektől eltérően alacsonyabb bevételi sávba kerülhetnék?

Szintén bevallást kell készíteni, amiben korrigálható a választott sáv és a megfizetett tételes adó összege visszamenőleg az adóévre.

Kinek érdemes a sávos módszert választania?

• akik csak egy önkormányzat területén illetékesek (nincs több telephely bejelentve)

• akik beleférnek a bevételi sávokba és elsősorban szellemi tevékenységet végeznek, kevés anyagjellegű költséggel

• szellemi foglalkozású átalányadózó vállalkozók

• kereskedelmi tevékenységet (90%-os költséghányaddal) végző átalányadózók

• egyszerűsödik a választás által az adminisztráció mert, ha a kisvállalkozó nem haladja meg a választott bevételi sávot, a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania

• aki esetleg több telephellyel ezáltal illetékességi területtel rendelkezik, nem kell megosztani az iparűzési adót, mindegyik önkormányzat felé fizethető a tételes összeg

Kinek nem éri meg?

• akinek a bevétele, vagy az adóalapja nem éri el a 2.500.000 Ft-ot

• ahol sok az anyagjellegű költség, közvetített szolgáltatás mindenképp számolni kell, melyik éri meg jobban

Iparűzési adó és KATA

A KATA-sokat rengeteg változást érintette tavaly. Iparűzési adóban az elmúlt években számukra választható volt a tételes elszámolás, ez évi 50.000 Ft adókötelezettséget jelentett, ahol az adóalap a sávos meghatározás alapján 2.500.000 Ft volt. Ez az 1% felezés miatt, évi 25.000 Ft-ra mérséklődött, ami 2022-ben még érvényes volt, így ha emlékeztek évente kétszer kellett fizetni egy egész évben működő Katás egyéni vállalkozónak, 12.500 Ft-ot.

A KATA törvény módosítás utáni élet a HIPA-ban

Aki maradt új Katás, annak az új Kata bejelentését követő 45 napon belül jeleznie kellett a székhelye szerinti illetékes önkormányzatnál, hogy iparűzési adóban is szeretne Katás maradni.

Náluk nincs teendő, az önkormányzat automatikusan áttette őket az egyszerűsített adó megállapítási mód alá.

Nekik bevallást sem kell beadni a 2022. évre, az önkormányzat előírja automatikusan a fizetendő adót, minden évben amíg a sávos elszámolást tudják és szeretnék alkalmazni, így az megjelenik az adófolyószámlán.

Fontos, hogy ha nem szeretnél a sávos iparűzési adóban maradni (mert például előre láthatólag nem éri el a bevételed a 2.500.000 Ft-ot) akkor ezt jelezni kell az önkormányzat felé bejelentkezési és változás bejelentőn.

Örülök, hogy elolvastad a bejegyzést és bízom benne, hogy hasznos információkkal gazdagodtál. 

Ha úgy érzed, hogy más vállalkozók is profitálhatnának belőle, kérlek oszd meg velük is ezt a cikket. 

Küldd el nekik e-mailben, vagy oszd meg a közösségi média felületeken. A te támogatásoddal még több magyar kisvállalkozás lehet sikeres és jól tájékozott. 

Köszönjük előre is a megosztást és a hozzájárulásodat a közösségünk építéséhez!