Lehet-e a szellemi termék és a jogdíj a cégből való pénzkivételnek egy kedvező módja?
Szellemi termék és jogdíj kifizetések, mint a cégvezető jövedelme?
Bevezetés
A klasszikus „hogyan vegyük ki a pénzt a cégből, de olcsón” kérdést szeretném egy kicsit árnyalni a szellemi termékek és a jogdíj kifizetések témakörének alapos bemutatásával 2024-ben.
A költségek csökkentése és az adóterhek optimalizálása legális kereteken belül teljesen érthető és jogos vállalkozói igény.
A szellemi termékek és a jogdíjak egy cég életében olyan eszközök lehetnek, amikkel a bevétel növelése mellett adózási szempontból is előnyös megoldásokat találhatunk.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy miért fontos megfelelően ismerni a szellemi termékek és jogdíjak adózását, és segítünk a cégvezetőknek megérteni és kihasználni ezeket a lehetőségeket.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden cégben alkalmazhatóak a leírtak, de már csak gondolatébresztő hatása miatt is érdemes végigolvasnia a kedves vállalkozónak a cikket.
A szellemi alkotások, mint például a szabadalmak, védjegyek, szerzői jogi védelem alatt álló művek, önmagukban is értéket képviselnek.
A jogdíjak révén pedig a cégvezetők és tulajdonosok a vállalkozásuk értékesítéséből származó jövedelmét magánszemélyként, a munkabértől és az osztaléktól jelentős mértékben kedvezőbb adókötelezettség mellett realizálhatják.
De vajon hogyan lehet a szellemi termékek és jogdíjak adózását kihasználni a cégből való pénzkivételhez? Milyen jogi és adózási keretek között lehet ezeket az eszközöket alkalmazni? Egyáltalán mik lehetnek ezek az eszközök?
Mit jelent, az hogy szellemi termék és mi az a jogdíj?
A szellemi termékek célja, hogy védelmet nyújtsanak az alkotóknak, lehetővé téve számukra, hogy hasznot realizáljanak munkájukból és innovációjukból.
Példák szellemi termékekre:
Szabadalmak: Új technikai megoldások, találmányok, amelyek műszaki problémákra adnak választ.
Védjegyek: Olyan jelzések, amelyek megkülönböztetik egy vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait másokétól.
Szerzői jogi védelem alatt álló művek: Irodalmi, művészeti és tudományos alkotások, például könyvek, zeneművek, szoftverek és filmek.
Formatervezési minták: Termékek külső megjelenésére vonatkozó oltalom, mint például a dizájn és a forma.
Ipari titkok és know-how: Olyan üzleti információk, amelyek titkosak és gazdasági értékkel bírnak.
A kisvállalkozások életében gyakran előforduló szellemi termékek:
Logók: A vállalat egyedi azonosítói, amelyek vizuálisan megkülönböztetik a termékeit vagy szolgáltatásait.
Saját gyártású termékek: Azok a termékek, amelyeket a cég saját fejlesztései és innovációi alapján állít elő.
Tanfolyamok vagy workshopok: Olyan oktatási anyagok és rendezvények, amelyek egyedi szellemi tartalmat hordoznak.
Videó felvételek és képek: Az audiovizuális tartalmak, amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szellemi termék és a szellemi alkotás kifejezést gyakran szinonimaként használjuk, de van köztük némi különbség, különösen jogi és gyakorlati szempontból.
A szellemi alkotás kifejezés általában az emberi kreativitás és intellektuális tevékenység eredményeként létrejött művekre vonatkozik. Ez lehet irodalmi, művészeti, tudományos vagy egyéb intellektuális munka.
A szellemi termék fogalom inkább a szellemi alkotások jogi védelmére és gazdasági hasznosítására utal. A szellemi termékek jogi oltalom alatt állnak és jogdíj szedésére jogosítanak.
Szellemi termék és jogdíj kifizetése cégvezetőknek
A szellemi termékek és jogdíjak kifizetése egy létező és legális módja a cégből való pénzkivételnek. Gondoljunk bele, ha magánszemélyként rendelkezünk bármilyen eszközzel, amit a cég rendelkezésére bocsátunk azt sem szívességi használatra adjuk optimális esetben.
A helyes cégvezetői gyakorlat, ha el tudjuk különíteni a cég gazdálkodását a saját gazdálkodásunktól, mint magánszemély. A cég pénze nem a magánszemély pénze. A magánszemély szellemi alkotása, nem a cég szellemi alkotása, ha le szeretnénk egyszerűsíteni a mögöttes logikát.
Tehát nézzük, ha a cégvezető maga rendelkezik a szellemi termékkel vagy a jogdíj jogosultsággal a kifizetése milyen jogi és adózási keretek között működik.
Hogyan működik?
Szerződéses megállapodások
A cég és a cégvezető között létrejött szerződések, mint például a felhasználási szerződés vagy licenciaszerződés, lehetővé teszik, hogy a cégvezető jogdíjat kapjon a szellemi tulajdonának használatáért. Ezek a szerződések részletezik a jogdíj mértékét, fizetési módját és a jogdíj alapját képező szellemi termék pontos meghatározását.
Szabadalom vagy védjegy hasznosítása: Egy cégvezető, aki szabadalommal vagy védjeggyel rendelkezik, licenciaszerződést köthet a cégével, amelynek keretében a cég használati jogot kap, cserébe jogdíjat fizetve a cégvezetőnek.
Szerzői jogok alkalmazása: Egy cégvezető, aki például szoftvert vagy más szerzői jogi védelem alatt álló alkotást hozott létre, felhasználási szerződést köthet a cégével. Ebben az esetben a cégvezető jogdíjat kap a mű használatáért.
Szellemi termék értékesítése
A szellemi terméket magánszemélytől is meg lehet vásárolni, ami után a cég jogosulttá válik annak használatára. Ebben az esetben a megvásárolt szellemi termék a cég immateriális eszközei közé kerül. Az értékesítésből származó bevétel szintén önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a magánszemélynél, és ennek megfelelően adózik.
A szellemi termékek és jogdíjak kifizetése egy létező és legális módja a cégből való pénzkivételnek. Gondoljunk bele, ha magánszemélyként rendelkezünk bármilyen eszközzel, amit a cég rendelkezésére bocsátunk azt sem szívességi használatra adjuk optimális esetben. Mi az a jogdíj?
A jogdíj (royalty) egy olyan bevétel, amelyet a szellemi alkotás tulajdonosa kap, ha valaki más használja vagy értékesíti az ő alkotását.
A jogdíj fizetése jogszabályokon és szerződéses megállapodásokon alapul, és biztosítja, hogy az alkotó megfelelő ellenszolgáltatást kapjon az ő szellemi tulajdonának használatáért.
A jogdíj kifizetése magánszemély, esetünkben a cégvezető és / vagy a tulajdonos felé
megbízási szerződés keretein belül
felhasználási szerződés keretein belül
munkavállalóként
Magánszemély, megbízási szerződés vagy felhasználási szerződés adó és közteher vonzata
A szellemi tevékenységekből származó bevételek, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, akkor, ha nem munkavállalóként teljesítünk a megbízónk (saját cég) felé.
Ha egy magánszemélynek jogdíj típusú bevétele keletkezik, azt a személyi jövedelemadó törvény szabályozza, „szellemi terméket, alkotást” és „szellemi tevékenységet” nevez meg.
A személyi jövedelemadó mértéke: 15%.
A jövedelem megállapításánál két féle költségelszámolási módszer közül választhat a magánszemély, ami azért fontos mert ezzel tudja csökkenteni a fizetendő adó mértékét, illetve ez egy fontos különbség a klasszikus foglalkoztatás és az önálló tevékenység végzése között, mert munkavállalóként nincs lehetőség költségérvényesítésére.
Az egyik módszer a tételes költségelszámolás, ebben az esetben a tevékenység érdekében felmerült költségek, számla ellenében levonhatóak a teljes bevételből, az elismert költségeket el lehet számolni és levonni a bevételből, de igazolni kell ezeket tételesen.
A másik módszer a 10%-os költséghányad érvényesítése, ekkor a bevétel 90%-át tekintjük jövedelemnek, a 10% pedig igazolás nélkül levonható.
A fizetendő adó csökkenthető a törvényben meghatározott adóalap kedvezményekkel, megállapítani naptári évenként kell, de az összevont adóalapba tartozó jövedelem után, év közben adóelőleget kell fizetni.
Ezt legegyszerűbb úgy végig gondolni, hogy a munkabérből is a kifizető, aki a munkáltató hónapról-hónapra levonja és befizeti az állam felé a fizetendő személyi jövedelemadót, de elszámolni ezzel évente egyszer tárgyévet követő május 20-ig szoktunk, a személyi jövedelemadó bevallásban.
Ha a cégvezető munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban van a cégben, és a munkaköri leírása szerint a feladatai közé tartozik a mű létrehozása vagy felhasználása, akkor a jogdíj alkalmazhatóságát felül kell vizsgálni.
Ha a cégvezető munkaviszonyában más feladatot lát el és a szellemi alkotást magánszemélyként, munkakörétől függetlenül hozza létre akkor a jogdíj kifizetés adózását attól eltekintve vizsgálhatjuk, hogy a cégvezetőről beszélünk.
A kifizető cég közterhei a jogdíj kifizetésére
A kifizető, tehát a cég állapítja meg és vonja le az adóelőleget. A magánszemély nyilatkozik az alkalmazni kívánt költség elszámolási módszerről, ami, ha a tételeset választja nem haladhatja meg a bevétel 50%-át. Ennek ellenére a következő évi személyi jövedelemadó bevallásban tudja érvényesíteni a bevételének 100%-át is költségként, de év közben maximum a megbízási díj 50%-ig lehet levonni költségeket, és figyelni kell a nyilatkozattételkor mert ha többet érvényesít a magánszemély költségként mint, amit később az adóbevallásában rendez akkor különbözeti bírságot szab ki az adóhatóság.
Járulékfizetés jogdíj után
A jogszabály alapján akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha van biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony és járulékalapot képező jövedelem.
Azt vizsgáljuk, hogy milyen szerződés alapján végzi a munkát, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.
A szerződések közé tartozik a megbízási szerződés és a felhasználási szerződés.
A foglalkoztatónak nemcsak a személyi jövedelemadóelőleget kell levonnia, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a társadalombiztosítási járulékot is meg kell állapítania és le kell vonnia a biztosítottól, ha ő biztosítottnak minősül.
A biztosítási kötelezettség megállapítása
A díjazásért munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
Az aktuális minimálbér mértékéről ebben a cikkben írtunk
Ha a díjazás eléri a fent említett összeget, akkor a megbízónak a 15% Szja mellett 18,5% Társadalombiztosítási járulékot is meg kell állapítani és levonnia a díjból.
Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni. Ha a díjazás kifizetése nem havonta történik, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezése után, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor kell elbírálni. Ekkor a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a járulékalapot képező jövedelmet azon napok számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Nem feledkezhetünk meg a Szociális hozzájárulási adóról sem
Szociális hozzájárulási adó terheli a Tbj. szerint biztosított személynek juttatott olyan jövedelmet, amely járulékalapot képez. A szocho mértéke további 13%.
Ha az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kifizető, ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járuléknál.
A foglalkoztatónak nemcsak a személyi jövedelemadóelőleget kell levonnia, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell állapítania és le kell vonnia a biztosítottól, ha ő biztosítottnak minősül. A biztosítotti jogviszony elbírálása a cég kötelessége.Eltérő az adózás ha szerzői jogi alkotásról van szó
Adójogi meghatározását a szerzői jognak két fő csoportra oszthatjuk: vannak a személyes közreműködéshez fűződő jogok, s vannak a vagyoni jogok.
A vagyoni jog esetén eltér a járulék fizetési kötelezettség, abban az esetben, ha ez rögzítve van a felek között kötött felhasználási szerződésben.
Felhasználási szerződés sajátosságai
A felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony megállapításakor járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként járó díj összege nem képez járulékalapot, ezért ezt a jövedelemrészt a biztosításikötelezettség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni, tehát csak ezután kell megállapítani, levonni és befizetni a 18,5% Társadalom biztosítási járulékot. Ez egy fajta munkadíj.
Járulékalapot nem képező jövedelem
A szerzői jogi védelem alatt álló mű, tehát már a szellemi alkotás eredményének a felhasználására felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, a szerzőt megillető díj, a jogdíj, járulékalapot nem képező jövedelem.
A teljes díjbevétel elszámolásának feltételeit adójogi és számviteli szempontból kellő körültekintéssel kell megteremteni.
A kialakult és elfogadott megoldás az, hogy a felhasználási szerződésben a felek megosztják a díjat: a létrehozás munkadíjára (más néven a személyes tevékenységért járó rész) és felhasználási jogának ellenértékére (jogdíjra). A felhasználási szerződésben természetesen jól el kell választani, vagyis két külön tételként kell feltüntetni a munkadíjat és a jogdíjat.
A felek az összes körülményt mérlegelve, maguk határozzák meg a megosztás arányát, nem sértve azt a fő elvet, miszerint mindkét díjelemnek reálisnak kell lennie. A kialakult gyakorlat alapján a munkadíj mértékét 20-30 százalékban, a felhasználási jog ellenértékeként fizetendő jogdíj mértékét pedig 70-80 százalékban szokták meghatározni. Ez az arány teljesen egyedi, megállapodás szerinti.
A szerződéskötés időpontjában már meglévő, kész mű (előadóművészi teljesítmény, hangfelvétel stb.) felhasználására, vagy a jövőben létrehozandó művek további (ismételt) felhasználására kötött szerződések esetében munkavégzés már nem történik, így az ilyen műért a felhasználó által fizetendő ellenérték a szerzői jogról szóló törvény szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértéke, ezért az teljes egészében jogdíj bevételnek minősül. Emlékeztetőül a jogdíj bevétel az, ami már nem képez járulékalapot, mert nincs személyes közreműködés.
Ha a cégvezető külön szerződés alapján, nem munkaviszony keretében hozza létre a művet, és ezért kap jogdíjat, akkor a szerzői jogdíj mentesülhet a társadalombiztosítási járulék alól, és csak a 15%-os SZJA-t kell megfizetni.
Eltérő-e az adó és járulék fizetési teher mondjuk egy know-how használati jogánál, védjegy használatnál?
Ugyanaz van érvényben, mint a szerzői jognál, megkülönböztetünk személyes közreműködést és vagyoni jogokat.
Ezzel össze is foglalnám az eddigieket.
A know-how használati jog és a védjegy használata jogdíj bevételnek számít, ami járulékalapot nem képező jövedelem így a magánszemélyt csak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, továbbá az őt megbízó, kifizetőnek sem kell megállapítani a biztosítottság létrejöttét, mert nincs járulékalapot képező jövedelem.
A szerzői jogi védelem alatt álló mű, tehát már a szellemi alkotás eredményének a felhasználására felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, a szerzőt megillető díj, a jogdíj, járulékalapot nem képező jövedelem.A szellemi termékek nyilvántartása és lajstromozása
A szellemi termékek lajstromozás nélkül nem hasznosíthatóak. A lajstromozás biztosít lehetőséget arra, hogy a szellemi termékeket értékesítsék vagy licencszerződéseket kössenek felhasználásukra. A magánszemély alkotó (későbbiekben jogtulajdonos) jogdíj szedésére tehát kizárólag lajstromozott szellemi termékek esetében jogosult.
Bővebb információért a lajstromozás folyamatáról érdemes felkeresni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapját (SZTNH).
Összegzés
Ebben a cikkben részletesen bemutattuk, hogy a szellemi termékek és jogdíjak milyen lehetőségeket kínálnak a cégvezetők számára a cégből való pénzkivételre.
Áttekintettük, hogy mi minősül szellemi terméknek, és hogyan lehet ezeket hasznosítani, ha a cégvezető saját szellemi alkotásairól van szó.
Ismertettük a jogdíjak fogalmát és működését, valamint hogy milyen adózási és járulékfizetési kötelezettségek vonatkoznak rájuk. Fontos kiemelni, hogy a személyes közreműködéssel létrehozott szellemi termékek esetén munkadíjat és jogdíjat kell elkülöníteni, míg a kész mű felhasználásáért járó díj teljes egészében jogdíjnak minősül.
Végül áttekintettük a szellemi termékek lajstromozásának folyamatát is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogtulajdonos jogdíjat szedhessen a termék hasznosításáért.
Összességében a szellemi termékek és jogdíjak kihasználása egy hatékony és legális lehetőség a cégvezetők számára a cégből való pénzkivételre, megfelelő jogi és adózási ismeretek birtokában.
Átbeszélnéd velünk a saját helyzeted, szükséged van könyvelői megerősítésre a fenti témában? Kattints ide és vedd fel velünk a kapcsolatot!